Egy új-zélandi kutatás összefüggést fedezett fel bizonyos fertőzések és a demencia kialakulása között. Ezek a fajta betegségek még mindig óriási problémát okoznak az egészségügy számára, hiába küzdenek már a többségük ellen gyógyszerekkel és védőoltásokkal.

Fertőzés esetén a szervezet gyulladással reagál, ami nemcsak az érrendszerre és a mozgásszervi rendszerre korlátozódik, hanem az idegrendszerre is hatással lehet, beleértve az agyat is. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az ideggyulladás a demencia kockázati tényezője lehet, és a vizsgálatok elkezdték feltárni a fertőzés és a kognitív eredmények közötti kapcsolatot.

A kórházi fertőzés demenciát okozhat

A fertőzések, amelyek neuroinflammációt, vagyis az agyban jelentkező gyulladást idézhetnek elő, kockázati tényezőt jelenthetnek a demencia kialakulásában. Egy új-zélandi, három évtizedet átölelő vizsgálatban 1 millió 742 ezer 406 személyt kísértek figyelemmel 1989 és 2019 között (1929 és 1968 között születettek), akiknél a fertőzések és a demencia közötti kapcsolatot elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy fertőzés után akár 25-30 évvel is nagyobb volt a demencia kockázata. A diagnózisokat közkórházi, halálozási és gyógyszerészeti nyilvántartásokból tudták meg.

Így befolyásolhatja a gyulladás a demencia kockázatát

A gyulladás a szervezetünk immunrendszerének természetes reakciója például a baktériumokra, vírusokra, de ugyanez történik, ha valaki kificamítja a bokáját, vagy másképpen sérül meg. A testünk gyógyulásra és védelemre tett természetes kísérlete.

Azonban amikor hosszabb ideig tart, potenciálisan káros lehet a szervezetre és akár az agyra is. A bizonyítékok szerint azok, akik szisztémás gyulladást tapasztalnak, vagyis az egész testükben gyulladás van, fokozottan ki vannak téve a kognitív hanyatlás kockázatának, vagyis a demenciának, különösen az Alzheimer-kórnak.

A kutatók kiemelik, hogy van még néhány vitás terület, amit vizsgálni kellene. Például azt, hogy milyen mértékű szisztémás gyulladás – nem feltétlenül csak az idegrendszert érintő fertőzések – kell ahhoz, hogy hatással legyen az agyra, valamint, hogy a gyulladás inkább oka vagy következménye-e a neurodegenerációnak, vagyis a gyulladás okozza-e az agy hanyatlását, vagy inkább fordítva.

Kisebb fertőzések is problémát okozhatnak?

A tanulmány fekvőbeteg fertőzéseket hasonlított össze, ezek általában a súlyosabb esetek közé sorolhatók – a szervezetünk egyébként sokkal több kisebb fertőzéssel küzd meg az évek során. Más tanulmányok azt találták, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézetekben is kezelt fertőzések általában erősebb összefüggést mutatnak a demencia kockázatával, mint a kevésbé súlyos esetek. Tehát a gyulladásos válasz szintjétől függhet a demencia kockázata, vagyis a hosszú távú, krónikusabb gyulladás nagyobb terhet ró az agyra.

Néhány kutató szerint bizonyos típusú mikrobák, például a herpeszvírus vagy az influenzavírus, behatolnak az agyba, és neurodegenerációhoz vezetnek. Azonban az új-zélandi kutatás szerint a teljes testet érintő szisztémás gyulladás az, amely demenciához vezethet.

Illetve megfigyelték azt is, hogy azok az egyének, akik kétszer vagy többször kerültek kórházba fertőzések miatt, nagyobb kockázatnak voltak kitéve a demencia szempontjából, mint azok, akik kevesebbszer. Az ő esetükben körülbelül két és félszeres kockázatot mutattak ki azokhoz képest, akik nem kerültek kórházba fertőzés miatt, és körülbelül másfélszeres kockázattal rendelkeztek azokhoz képest, akik csak egyszer.

A kutatók kiemelik, hogy az ilyen típusú betegségeknél a demencia kialakulása ritkának számít. Azoknál, akiket fertőzéssel kórházban kezeltek, csak 5 százalékban diagnosztizáltak demenciát is az általuk használt nyilvántartásokban a 30 éves időszak alatt. Illetve javasolják, hogy a fertőzésekkel minél hamarabb keressünk fel orvost, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudják azokat kezelni.