Magyarország egyes településein közismerten magas az ivóvíz arzéntartalma. Hogy ez miért probléma, és hogy ezen a toxikus anyagon túl milyen a hazai csapvíz minősége és biztonságossága, arról azonban a legtöbben keveset tudnak.

Arzén az ivóvízben

Magyarországon az egyik legnagyobb problémát az ivóvíz minőségében korábban a vízlelőhelyek környékén a kőzetekből kioldódó arzén okozta. A geológiai arzén jelenléte a Kárpát-medencében természeti adottság. Magyarországon a 2000-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentráció határértéke 50 µg/liter volt, ami a többszöröse az Európai Unióban engedélyezett szintnek. Ennek következtében becslések szerint kb. 1,5 millió ember ivott olyan csapvizet, amely arzéntartalma meghaladta az uniós normák szerinti és később Magyarországon is bevezetett 10 µg/liter szintet.

Az ivóvízminőség javítását célzó programok, a csapvizet arzénmentesítő technológiák bevezetésének hatására 2017-ig a települések közel 96 százalékában már a szigorúbb határértéknek is megfelelt az ivóvíz, és 44 ezer főre esett azok száma, akik otthonában a csapvíz arzénkoncentrációja határérték feletti volt. A víztisztító program folytatódásával a 2020-as évekre sikerült elérni, hogy a települések 98 százalékában már megfelel a vízminőség a szigorúbb értéknek is.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti központ jelentése szerint összesen 9 olyan település volt Magyarországon, elsősorban a Dél-Alföldön, amely ivóvize arzén, bór vagy fluorid szempontjából kifogásolható volt. Az érintett települések: Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele, Óföldeák, Székkutas. Ezen települések többségében is sikerült a korábbiaknál alacsonyabb szintre szorítani az arzénkoncentrációt.

Milyen problémát okoz az arzén?

Az ivóvízben található arzénnal nem a bűnügyi történetekből megismert mérgező hatás a fő probléma, a vízfogyasztással nem következik be akut arzénmérgezés. Sőt, az arzén kis mennyiségben gyógyszer. Hazánkban is vannak arzénes gyógyvizek, melyeket krónikus bőrgyulladások, reumatológiai betegségek kezelésére használnak, bizonyos formáiban pedig gyógyszerként is alkalmazzák bőrbetegségek kezelésére.

Folyamatos fogyasztása esetén mégsem beszélhetünk jótékony hatásokról, hatását azonban lassabban fejti ki. Az ivóvíz-szennyezettség arzénfelhalmozódáshoz vezet a szervezetben, amelynek döntő szerepe lehet a bőr-, tüdő-, hólyag- és veserák kialakulásában. Az arzén a szervezetbe jutva képes befolyásolni a sejtek anyagcsere folyamatait, hosszantartó arzénbevitel esetén olyan mértékű sejtkárosodást okozhat, ami már rákkeltő hatású. A Debreceni Egyetem elemzése szerint évente akár több száz fővel is csökkenhet Magyarországon a daganatos betegek száma az ivóvízben található arzénszintet csökkentő program hatására.

A szervezetben az arzén vizeletből és hajmintából is kimutatható.

További szennyezőanyagok az ivóvízben

Néhány településen az arzén mellett probléma lehet az egészségügyi határérték feletti nitrit, bór és fluorid, valamint ammónium tartalom is. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti központ 2024-ben publikált jelentése szerint

• A bór és a fluorid szempontjából az összes településen megfelelő az ivóvíz. Ezek az elemek szintén a kőzetekből oldódnak ki, és nagy mennyiségben toxikus hatásúak. Sok palackozott ásványvízben több a fluorid, mint a csapvízben.
• A nitrit többnyire a nagy ammónium koncentrációjú rétegvizekben keletkezik, azaz szintén geológiai eredetű (elsősorban a Dél-Dunántúlon és az Alföldön), nem emberi tevékenységből származik. A nitritszennyezés ritka, a magas ammóniumszint pedig 4-5 százalékában nem megfelelő.
• A vízben ezen felül jelen lehet a veszélyes nehézfém, az ólomez azonban a fentiektől eltérően nem a vízlelőhelyekből ered, hanem az egyes régi épületek vízvezetékéből oldódik ki. Éppen ezért a probléma nem településszinten jelentkezhet, hanem háztömbönként különböző lehet a csapból folyó víz ólomtartalma.

Sok helyen előfordul, hogy emelkedett az ivóvíz vas- és mangántartalmaa vasas víz a települések 5, a magas mangántartalmú víz pedig 9 százalékában mérhető. Ezek az ásványi anyagok azonban bár szokatlan ízt és szagot eredményezhetnek, az egészségre nem ártalmasak. Egyes települések ivóvizének egyéb ásványi anyag tartalma olyan magas, hogy megfelel az ásványvizek összetételének.

Szintén szennyeződésnek tekinthető az, ha túlságosan klóros a víz íze. Ezek az anyagok az ivóvíz fertőtlenítése során kerülhetnek a csapvízbe. Alkalmi fogyasztásuk nem ártalmas, de tartós fogyasztásuk már ártalmas lehet az egészségre, ezért ezen klórszármazékok és -melléktermékek szintjét is mérik az ivóvízminőségi ellenőrzések során.

A kémiai szennyezőanyagok mellett rendszeresen vizsgálják a szakemberek az ivóvíz mikrobiológiai összetételét is. Elsősorban olyan baktériumok fordulhatnak elő az ivóvízben, mint az Escherichia coli és az Enterococcus, ezeket a vízminták 1-3 százalékában mutatják ki minden évben. Mindkét baktérium a normál bélflórában és a hétköznapi emberi környezetben is megtalálható, megbetegedést a túlzott elszaporodás esetén okoznak csak.

Nem igaz, hogy az ivóvízben egészségre ártalmas gyógyszer- és hormonmaradványok vannak. Ezek az anyagok már igen csekély mennyiségben kimutathatóak, a mért adatok szerint pedig ahhoz, hogy egy-egy gyógyszer hatásos dózisát ivóvízzel elfogyasszuk, több tízezer évig kellene legalább napi két liter vizet meginnunk.

A vízminőség-ellenőrzés Magyarországon

Az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer hazánkban. Minőségi követelményeit az 5/2023. (I. 12.) számú kormányrendelet határozza meg, és több mint 60 paraméter, köztük kémiai, mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai és radiológiai komponensek rendszeres vizsgálatát írja elő.

Vízminőség-ellenőrzés minden településen zajlik, Budapesten például napi gyakorisággal, a legkisebb településeken is évente minimum 4 alkalommal. 2023-ban országosan több mint 46 ezer mintából csaknem 600 ezer vizsgálatot végeztek a szakemberek. Tartós minőségi probléma csak az említett 9 településen áll fenn az arzéntartalom miatt, emellett eseti jelleggel tapasztalhatóak mikrobiológiai problémák.

Ivóvízzel kapcsolatos probléma esetén javasolt először a helyi ivóvízszolgáltatóhoz fordulni. Tartós probléma esetén a területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi főosztályai, illetve a járási hivatalok nyújthatnak segítséget.

Honnan kerülnek a vízbe a szennyező anyagok?

• A veszélyes szennyeződések többsége (arzén, bór) geológiai eredetű, a kőzetekből oldódik ki.
• Kockázati tényező a helyi (épület, lakótömb) vezeték életkora, anyaga, gyakran a régi vízvezeték a felelős a magas ólomszintért és a vastartalomért.
• A vízszolgáltatók részéről a fertőtlenítéssel összefüggésben fordulhat elő technológiai hiba.
• Csőtörés esetén kerülhet a vízhálózatba szennyező anyag.
• Árvizek hatással lehetnek a közeli területek vízminőségére.

Forrás: NNGYK, MTI, ÁNTSZ