Gyerekként mindig csodáltam a házunktól néhány háztömbnyire fekvő temető hatalmas ősfáin azokat a szép nagy, télen is zöld gömböket. Sokáig azt gondoltam, madárfészkekkel vannak tele az ágak, és csak akkor jöttem rá a tévedésemre, mikor egy viszonylag alacsonyabban lévő részen is találtam egyet. Emlékszem, mennyire lenyűgöztek a fényes, fehér kis bogyók a levelek közt, de szerencsémre nem voltam az a bevállalós felfedező gyerek, így nem kóstolgattam. Jól is tettem, mert a fehér fagyöngy (Viscum album) mérgező, így valószínűleg rövidre zártam volna vele természetbúvár-karrieremet.

Fagyöngy, avagy gömbök a fán

Nem tudom, vajon arról kapta-e a nevét, hogy ezek a fényes kis termések valóban úgy néznek ki, mintha egy gyöngysor szétpergett darabjait apró manókezek felragasztgatták volna a levelek közé, vagy arról, hogy a növények a fákon az ágakra húzott óriás gyöngyöknek látszanak, mindenesetre illik rá, az biztos. De amilyen kis finom és elegáns a megjelenése, olyan agresszív az életformája, mert nemcsak a magaslati levegő és a kilátás miatt csücsül a fák ágain, hanem azért, mert félparazita életmódot folytat. Azért csak fél, mert ugyan gyökerei belenőnek a gazdanövénybe, és onnan szívja el a számára szükséges vizet és tápanyagokat, de azért nem fojtja meg teljesen, és zöld leveleivel képes fotoszintetizálni is.

A termékenység és a hosszú élet szimbóluma

A római író és természettudós, Gaius Plinius Secundus szerint a kelta papok, vagyis a druidák tisztelték a tölgyfát és a rajta termő fagyöngyöt. Samhain téli ünnepén a szent tölgyek csupaszok voltak, kivéve a fagyöngy zöld ágait, és ezt az örök termékenység jelének tekintették. A kelták fagyöngyágat helyeztek házaik ajtaja fölé, és annak szent természete megtiltotta alatta a harcot. Mivel a termékenység és hosszú élet szimbóluma lett, talán innen is eredhet az a hagyomány, amit az amerikai filmekből már biztosan mindenki jól ismer, hogy karácsonykor a fagyöngycsokor alatt csókolózni illik. Igaz, az a fagyöngycsokor olykor a piros bogyóival igazából egy magyal névre hallgató örökzöld, de egy rendezőnek miért is kellene ilyen apróságokkal törődnie, a piros egyébként is mutatósabb a képernyőn.

Csökkenti a vérnyomást és védi a szívet

És ha a váratlan csókváltásban görcsbe rándulna a gyomrunk, vagy felmenne a vérnyomásunk, csak lekapunk pár levelet a csokorból, és készülhet is a görcsoldó, vérnyomáscsökkentő teánk. A tapasztalatokon alapuló népi gyógyászatban régóta használják erre a célra, a magas vérnyomás tüneteit, főképp a fejfájást és a szédülést kiválóan enyhíti. Kísérletekben kimutatták, hogy ellazítja a simaizmokat, ezáltal képes enyhíteni, oldani a görcsöket, és ellazítva az érfalakat csökkenteni a vérnyomást. Szóval Hippokratész nem tévedett, amikor menstruációs görcsöket kezelt vele.

Erősíti az immunrendszert

Hatóanyagai közül a csersavak jó hatással vannak a szívre és az ereinkre. Az alkaloidok, glikozidok, ligninek mellett találhatunk benne különféle flavonoidokat is, köztük kvercetint, kaempferolt. Ezek igen erős antioxidáns hatással bírnak, ezért erősítik immunrendszerünket is, így nem véletlen, hogy ilyen célra is javasolják a fehér fagyöngy teájának fogyasztását.

Egy gyógynövény, ami olyan, mint a rák?

A huszadik század elején antropozófiai szellemi vezető, Rudolf Steiner felvetette, hogy a fagyöngy felhasználható a rák kezelésére. Ötlete azon a megfigyelésen alapul, hogy a fagyöngy a rákhoz hasonlóan parazita és halálos gazdája számára. Mondjuk, ez a megfigyelés nem teljesen pontos, hisz a fagyöngy élősködik ugyan, de nem folytja meg a fát, mindenesetre a Steiner nevéhez fűződő fagyöngyalapú készítményt a mai napig alkalmazzák kiegészítő kezelésként, és az az érdekes, hogy bár maga az elmélet inkább mondható ezoterikusnak, mint tudományosnak, a gyakorlat és a kísérletek alátámasztották a fagyöngy létjogosultságát a rákkezelésben. Egy tanulmányban Németországban a 396 egyező rákos betegpárból a fagyöngykészítményt szedők 40%-kal tovább élték túl, mint azok, akik nem szedték. Minden vizsgált ráktípus esetében megnövelte a túlélési időt. Egy 2022-es áttekintésben kiegészítő terápiaként fehér fagyöngy kivonatát alkalmazó mellrákos és hasnyálmirigyrákos betegeknél az egészséggel összefüggő életminőség javulása kimutatható volt.

Nem mindegy, melyik fán él

A fagyöngy vizes kivonatainak tulajdonított rákellenes hatás két fő mechanizmuson alapul: a közvetlen citotoxicitáson és az immunmoduláló (immunszabályozó) rendszer stimulálásán. A fagyöngykivonatok in vitro citotoxicitása azonban nem csak a vízben oldódó viszkolektinek és viszkotoxinok jelenlétével függ össze, mert az alkoholos kivonat is mutatott ilyen hatást. Úgy tűnik, hogy a biológiailag aktív vegyületek, mint a fenolsavak, alkaloidok, flavonoidok és fenilpropanoidok, szinergikusan, vagyis egymást erősítve hatnak, fokozva a fagyöngykivonatok daganatellenes hatását. Az is kiderült már, hogy a nyáron gyűjtött növények több hatóanyagot tartalmaznak, és az sem mindegy a hatóanyagok szempontjából, hogy milyen fán nőtt a felhasznált fagyöngy.

A legfontosabb a megelőzés és a szűrés

Bár az eredmények biztatóak, a fagyöngykészítmények csupán kiegészítő kezelésként alkalmazhatóak és nem helyettesítik a szakszerű orvosi ellátást. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a daganatos megbetegedések esetén legfontosabb szerepe a megelőzésnek van. Gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, változatos étrenddel, és rendszeres mozgással rengeteget tehetünk egészségünk megóvása érdekében, és a rendszeres önvizsgálat és szűrővizsgálatok is fontosak, hiszen ha korán felfedezik a betegséget, sokkal nagyobb az esély a teljes gyógyulásra.