Az aminosavak nem csupán hangzatos vegyületek, amelyek erősebbé, izmosabbá vagy éppen egészségesebbé tesznek minket, hanem olyan természetes anyagok, amelyek a szervezetünkben lévő fehérjéknek az alapvető alkotóelemei. Nélkülük nem létezne élet.

Mik azok az aminosavak?

Testünk kb. 60%-a víz és 14-16%-a fehérje, az aminosavak pedig a szervezetünket felépítő fehérjék alkotóelemei. Ebből is látható, hogy a víz után a legfontosabb építőköveink az aminosavak.

Összesen 20 különböző féle aminosavból épülnek fel a fehérjéink, melyből 9 nélkülözhetetlen számunkra, azaz esszenciális (fenilalanin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metilalanin, metionin, treonin, triptofán és valin), hiszen szervezetünk nem tudja előállítani, vagy csak olyan kis mértékben szintetizálódnak, amely nem elégíti ki a szükségleteinket. A nem esszenciálisvagyis nem nélkülözhetetlen aminosavakat az élelmiszerekkel elfogyasztott fehérjékből képes előállítani a szervezetünk azáltal, hogy a táplálék aminosavakat átalakítja olyan aminosavvá, amilyenre éppen szüksége van.

Azokat a fehérjék, amelyek nem tartalmazzák az összes aminosavat, inkomplett fehérjéknek nevezzük (például babban, borsóban, búzalisztben), amelyekben az összes aminosav megtalálható, azok a komplett, teljes biológiai értékű fehérjék (például anyatejben, tojásban). Az aminosavak mint alapvető alkotóelemek, meghatározzák a fehérjék típusát, valamint biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait.

Miért van szükségünk ezekre a nélkülözhetetlen vegyületekre?

A szervezetünkben megtalálható fehérjék össztömege körülbelül 10-12 kg, amely legnagyobb mennyiségben a vázizomzatban található meg.

A fehérjék folyamatosan lebomlanak és újjáépülnek, amely során az aminosavak nagy része újra felhasználódik a beépüléskor, de egy kisebb része elvész, amelyet pótolni kell.

Ezek a létfontosságú vegyületek szinte minden életfenntartó funkcióban szerepet játszanak. Az aminosavak szerepe rendkívül fontos és változatos, többek között az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj és a szőr szerkezeti elemei (például kreatin, kollagén, elasztin), a hormonok és az enzimek alkotórészei, szerepük van az immunrendszer felépítésében, valamint a különböző transzportfolyamatokban. Biztosítják a folyadék- és sav-bázis egyensúlyt, valamint fenntartják az érrendszer rugalmasságát.

Milyen táplálékokban találhatóak meg nagyobb mennyiségben?

Aminosavakhoz a táplálékokból származó fehérjék lebontásán keresztül jut a szervezetünk. Mind a növényi, mind az állati eredetű ételekben vannak aminosavak, eltérő mennyiségben és összetételben. A növényi szervezet az összes aminosavat elő tudja állítani, míg az állati (emberi) szervezet csak részben képes rá. Az állati eredetű fehérjék több esszenciális aminosavat tartalmaznak, mint a növényi eredetű fehérjék. Magas a fehérjetartalma az állati eredetű fehérjék közül a tejnek, a marhahúsnak, sertéskarajnak, csirkemellnek, pulykamellnek, a májnak, a halaknak, a sajtoknak, túrónak. A növényi eredetű élelmiszerek közül sok fehérje található meg a szójában, a burgonyában, a hüvelyesekben, a rizsben és a lisztekben.

Mennyi fehérjére, azaz aminosavra van szükségünk?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a javasolt napi fehérje- vagy aminosavbevitel egészséges felnőttek számára vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozás esetén 0,8 gramm/testtömegkilogramm. Normális, kiegyensúlyozott, vegyes étrend mellett egészséges személyeknek nincs szükségük aminosavak pótlására, hiszen az étrend minden aminosavat megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmaz. Ez az ajánlás azonban nem elegendő csecsemők, gyermekek, serdülők, sportolók, idősek, terhes nők és betegek számára, ugyanis számukra nagyobb beviteli mennyiség javasolt.

Mi történik, ha nem jut a szervezet elegendő mennyiségű fehérjéhez, ezáltal aminosavhoz?

A fehérjék bevitele gyakran nem elegendő, kifejezetten a szegényebb lakosság körében. A fehérjehiány jellemzően a szükségletekhez képest kevesebb kalóriabevitellel is jár, ezért a tünetek átfedhetik egymást. Fehérje-/aminosavhiány esetén lecsökken a sejtek tömege, a folyadékok a sejtek közötti térbe kerülnek, ödéma jelentkezik a lábon és az arcon. Emellett zavart szenvedhet a vérképzés, a hormontermelés, csökken az immunrendszer védekező képessége, és a fizikai teljesítőképesség, romlik az emésztés és a felszívódás, tovább súlyosbítva a megbetegedést.

Túlzott fehérjefogyasztás következményei

A túlzott fehérjefogyasztás és szabadaminosav-bevitel (testépítők esetén) veszélyes, bizonyos mennyiség felett egészségkárosító hatással is számolni lehet. A nagy mennyiségű állati fehérje fogyasztása bőséges fehérjebevitelt eredményez, amely önmagában nem okoz gondot egészséges személyeknél, ugyanakkor általuk számos egyéb tápanyagot is bejuttathatunk szervezetünkbe (például zsírok, koleszterin), amelyek következtében már egészségügyi károsodások jelentkezhetnek, például túlsúly, elhízás.

Kiknek kell odafigyelni a fehérjefogyasztás kapcsán?

Bizonyos májat érintő megbetegedések, például krónikus májbetegség, májcirrózis (májzsugorodás), súlyos idegrendszeri tünetek megjelenése esetén szükségessé válhat a fehérjebevitel (aminosavbevitel) csökkentése kb. 0,5 mg/ttkg mennyiségre. Az aminosavszükséglet fedezése érdekében a diéta során növényi eredetű fehérjéket tartalmazó ételeket lehet fogyasztani, de az állati eredetű élelmiszereket (tejtermékeket is) kerülni kell. Később fokozatosan emelni lehet a beviteli mennyiséget, kb. 0,7 mg/ttkg-ra.

Veleszületett aminosav-anyagcsere zavarok

Bizonyos genetikai eltérések veleszületett aminosav-anyagcsere zavarokhoz vezethetnek, ilyen többek között a fenilketonuria (PKU), a jávorfaszörp-betegség, a homociszteinuria, az albinizmus. Ezen betegségek során egy hibásan működő enzim miatt az aminosavak lebontása nem megy végbe megfelelően, és a felhalmozódó anyagok különféle enyhébb tüneteket vagy komolyabb, akár visszafordíthatatlan károsodásokat okozhatnak.

Aminosav-tartalmú étrend-kiegészítők

Számtalan, különböző összetételű aminosavakat tartalmazó étrend-kiegészítő termék (por, kapszula, folyadék) kapható a webshopokban, gyógyászati boltokban, bevásárlóközpontokban. Ezeket elsősorban sportolók, testépítők keresik.

Klinikai kutatások eddig még nem bizonyították bizonyos aminosavak zsírcsökkentő hatását, így ezek fogyasztása nem ajánlott fogyókúrázók számára a lehetséges káros mellékhatások (ingerlékenység, egészségügyi problémák, álmatlanság) miatt.

Kiegyensúlyozott, változatosan összeállított étrenddel minden fontos aminosavból elegendő jut a szervezetünkbe, ezért egészséges felnőttek számára nem szükséges az aminosavtartalmú étrend-kiegészítők fogyasztása.