Egy új kutatás, amely a CDC (amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ) adatai alapján készült, kimutatta, hogy 2005 óta a vastagbélrákban elhunytak száma a 20 és 54 év közötti amerikaiak között évente közel 1 százalékkal nőtt. A halálozási arány különösen magas a fiatalabbaknál, akiknél gyakran csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják a daganatot, talán azért, mert az orvosok ritkábban gyanakodnak rákra ebben a korcsoportban.

A vastagbélrák okait vizsgálták

A tudósok 147 026 rákos halálesetet vizsgáltak 2000 és 2022 között. A résztvevőket két csoportra osztották: 20–44 és 45–54 évesekre. Megállapították, hogy évente 0,93 százalékkal nőtt a 20–44 évesek körében a rákos halálesetek száma. Az eredmények alapján a fiataloknak jobban oda kell figyelniük az olyan jelekre, mint például a vérzés és a vashiány, ugyanis utóbbival összefüggésbe hozható a vastagbélrák.

Egy 2024-es tanulmány szerint körülbelül tízből három felnőtt szenved valamilyen szintű vashiányban. Brit adatok szerint a férfiak 3 százaléka és a nők 8 százaléka. A vas nagy mennyiségben megtalálható a vörös húsokban – azonban sok orvos azt javasolja, hogy csökkentsük ezek fogyasztását a vastagbélrák kockázatának csökkentése érdekében. Megtalálható továbbá még a spenótban, a babban és a tengeri ételekben is.

A vashiány alulértékelt tünete a ráknak

A szakértők kiemelik, hogy a vashiányra nem fordítanak elég figyelmet, pedig ezt már több korábbi kutatás is összefüggésbe hozta a vastagbélrákkal. Egy 2021-es, a német Táplálkozástudományi Intézet által készített tanulmány szerint a vashiány nagyobb kockázatot jelent a vastagbélrák kialakulására és a betegségből fakadó halálozásra.

Egy 2001-es kanadai tanulmány más ráktípusokkal kapcsolatban is hasonló eredményre jutott. Azok az emberek, akik vérszegénységben szenvedtek, 65 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg tüdő-, prosztata-, fej- vagy nyaki rákban, mint azok, akik nem voltak vérszegények. A brit adatok szerint évente körülbelül 45 000 embernél diagnosztizálnak bélrákot, és a szakértők előrejelzése szerint ez a szám évente 4500 esettel nőhet 2040-ig.

Hogyan ismerhető fel a vashiány?

A vashiányos vérszegénység egy olyan állapot, amikor a vér nem tartalmaz megfelelő mennyiségű egészséges vörösvérsejtet. Vas nélkül a szervezet nem tud elegendő hemoglobint termelni, amely lehetővé teszi az oxigén szállítását. Általában vaspótlással kezelhető, de néha további vizsgálatokra lehet szükség az okának kiderítésére.

A tünetei idővel jelentkeznek. Kezdetben a beteg jól érzi magát, vagy olyan enyhe tünetei vannak, hogy észre sem veszi őket. Kezelés nélkül azonban fáradtságot és gyengeséget okozhat. A vashiányban szenvedők szokatlan vágyat érezhetnek a nem élelmiszer jellegű tárgyak, például jég, kosz vagy papír elfogyasztására.

További tünetek:

• Sápadt bőr
• Mellkasi fájdalom, gyors szívverés vagy légszomj
• Fejfájás, szédülés vagy ájulásérzés
• Hideg kéz és láb
• A nyelv gyulladása vagy fájdalma
• Töredező körmök
• Rossz étvágy, különösen csecsemőknél és gyerekeknél

A vashiányos vérszegénység akkor alakul ki, amikor a szervezet gyorsabban használja fel a vasraktárakat, mint ahogyan azok utántöltődnének. Bárkinél kialakulhat, de különösen veszélyeztetettek 1-2 éves korig a gyermekek, a tinédzserek, a 65 év feletti felnőttek, terhes vagy szoptató nők, illetve a menstruációs ciklus alatt a nők.